Hogy is van ez? :)

2010. március 10. 19:30 - Mosolyka

    

 

 

 

   Sokan vannak, akik nem tudják vagy nem is akarják kezelni a mozgáskorlátozottak és a fogyatékosok helyzetét. Többen gondolják, azt, ha félre néznek, és nem segítenek, akkor az a probléma nincs is ott. Igen, talán az egyén számára megszűnik a nehézség, de attól még a magasabb padkán ugyan úgy olyan nehéz felmenni kerekesszékkel közlekedőnek vagy egy gyengén látónak átmenni a zebrán. Amíg nem tudunk valamit, félünk tőle, félünk megszólítani társainkat, félünk ránézni a mozgáskorlátozottakra.  Vajon miért? Sokszor gondolkoztam el ezen, hisz magam is érintett vagyok.  Bevallom, sokáig én is nehezen kezeltem ezt a kérdést. Egészséges környezetben nőttem fel, ahol nem kezeltek másnak, mert tolószékkel közlekedem.  A gondolataimban mindig is járóként voltam. Nem fogadtam el a betegségemet és talán így mentettem meg magam a sajnálattól. Ezt egy állapotnak tartom, amiből tudom, hogy ki fogok kerülni, és ezért mindet meg is teszek. Boldogan, nagyon boldogan élem az életem, még ha rengeteg nehézséget is sodor elém az élet. Megküzdök velük és nem ismerek olyat, hogy lehetetlen. Most már 21 éves vagyok, és azt érzem, hogy átléptem egy határt, ahonnan nincs határ már. Izomsorvadásom van és azt jósolták, hogy 18 évem van.  Az a születésnapom volt a választóvonal, amit úgy rendeztem, mintha az utolsó lenne.  Mindenki ott volt, aki fontos számomra.  Minden napját élvezem az életemnek, azóta is. Nagyon sok tervem és célom van a jövőre nézve. Szeretnék tenni azért is, hogy a fogyatékos emberek is teljes életet élhessenek.  Attól mert, nem tud járni vagy éppen beszélni az illető, még csodás értékeket takarhat a belső. Figyelnünk kell a másikra és észrevenni a benne rejlő értékeket. Függetlenül, hogy sérült vagy sem. 

     Ezért is született meg a „Begurulunk” kezdeményezés. Nem szeretném, hogy tabuként kezelje a társadalom vagy kevésbé aktív tagjaként nézze a fogyatékosokat. Vajon ez a szó miért kapott egy megmagyarázhatatlan „ijesztő” töltetet? Vannak olyan kérdések, amiket nem mertek feltenni nekünk.  Pedig ezzel bántotok meg jobban, ha kérdeztek sokkal inkább érdeklődést mutattok irántunk, ami kifejezetten jó érzés.  Szeretném, ha mindenki azzal járulna hozzá a szemlétet megváltoztatásához, amivel tud, legyen az egy kedves szó, vagy mondat, akár „csak” egy mosoly, bármi. Figyeld meg, ha valakire rámosolyogsz, visszamosolyog. Ezzel Te is tettél valamit mások iránt és valljuk nekünk is örömet okoz.  Rólam többet megtudhattok itt a blogon vagy a www.mosolyka.com oldalon, illetve a hamarosan elkészülő „Begurulunk” honlapon pedig tervezett programjainkról, ahova mindenkit nagy szeretettel várunk.  

(Kép: http://www.marieclaire.hu/vallomas/tancolni_fogok/6240/   - Hozleiter Fanny vagy is én :)

komment
Címkék: begurulunk

A bejegyzés trackback címe:

https://mosolyka.blog.hu/api/trackback/id/tr11829482

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.