Hatalmas "energiabombát" kaptam

2011. március 30. 21:08 - Mosolyka

Hétfőn este ezzel a mondattal zártam a napomat: Egy szép nap vége van most... holnap reggel pedig egy szép kezdete lesz. Az az igazság, hogy kedden én szerettem volna adni, tenni másokért. Még ha csak picit is, de formálni az "ép, egészséges" emberek gondolkodásán a sérült, fogyatékkal élőkről. Azon a napon mégis én kaptam sokat másoktól...

 
Izgatottan ébredtem, nagyon vártam, hogy találkozzak Mariettával és beguruljunk a Hunyadi Mátyás Gimnázium 10. A osztályába előadást tartani. Ébredezésem még nagyon kezdetleges volt, a szemeim is csak éppen hogy nyitva, az ébresztőt raknám vissza "szundira", amikor sorozatban sms-eket kezdek kapni. Huha...  ez már az 5. üzenet egymás után. Megnézem és nem hiszek a szememnek. A "Feladni? Kizárt!" kezdeményezésnek és a kedves, segítő embereknek köszönhetően jóváírás érkezett a számlámra. Innen a szobámból szeretnék egy hatalmas puszit és egy "köszönömöt" küldeni, mondani, azoknak, akik hozzátettek ahhoz, hogy egy hónapig legalább nyugodtan aludhassak, ne "féljek" a postástól :), és legfőképp ne ránduljon görcsbe a gyomrom, ha nem várt csengetés hallok. Tényleg nagyon, nagyon köszönöm Nektek!!! Bár az alagút vége még messze van, de egy halvány fényt már látom a végén. Egy picit fellélegeztem. A fenéket, őszinte leszek, nagyon! Most nem foglalkozom, hogy mi lesz egy hónap múlva, most azt a könnyedséget érzem, amit már nagyon rég... Újra egy ideig minden gondolatom és energiám a fejlődésemre és az asztal táncra fordíthatom. Köszönöm! 
 
A fent leírt "fellélegzett" érzéssel indultam a keddi napnak. Valahogy minden más volt... Még szebben ragyogott a nap, hangosabban csicseregtek a madarak, többen mosolyogtak. Hajamban Barbustól kapott "vidám",színes, virágos csatt, ami még inkább hozzátett ahhoz, hogy egy tökéletes nap előtt álljak. 10 óra magasságában találkoztunk Mariettával a gimi előtt. Szépen lassan beindulnak a "Begurulunk az iskolába" program "kereki" és egyre több helyre jut el a hírünk, szerencsére megkeresnek az iskolák. Izgatottak voltunk. Az előadásoknál nagyon várom az első közös nevetést... az számomra, számunkra a legjobb és legfontosabb visszajelzés. Fontos, hogy főképp pozitív élményként éljék meg a találkozást, közben pedig a történeteink formálják az élethez való hozzáállásukat. Valójában nem mondjuk ki, hogy mennyire nagy dolog számunkra az, ha az utcán vagy egy lépcső előtt felajánlják segítségüket, de még is az "üzenetünk" eljut oda, ahova szükséges. Rájönnek, hogy nem sajnálni való valakik vagyunk, és nem is kell másképp kezelni minket. Azt gondolom Mariettával egy tökéletes párost alkotunk. Repkedtek a vicces megjegyzések. Mi is nagyon élveztük és a diákok is. A szünetben tündérien jöttek és kérdezgettek. Annyira imádom, mikor kíváncsiak. Marietta mielőtt begurultunk a terembe, hangosan elgondolkozott... Vajon mennyire érdekelheti Őket, hogy milyen bénának lenni?:) Nos drága Mariettám, azt gondolom az óra után elmondhatjuk, hogy borzasztóan nyitottak, érdeklődőek és befogadóak. Annyira jó volt. Vittünk egy metál rózsaszín illetve egy fekete kerekesszéket. Határozottan kijelenthetem, hogy a fiúk körében a pinki nyert. :) Felettébb jól néztek ki benne! :) A második órában az udvaron székben ülve voltak csapatversenyek. Azt az izgalmat látni kellett volna az arcukon... Volt egy hanyatt vágódás is, de aggodalomra semmi ok, abból meg hatalmas nevetés lett. Élvezték és várnak vissza egy kerekesszékes kosár bemutatóval. Sajnos kicsit hamarabb kellett befejeznünk, mint ahogyan azt terveztük, mert az RTL Klub stábjának időre menni kellett tovább,előtte pedig még itthon volt pár dolog amit szerettek volna felvenni. (Holnap, csütörtökön 23:25-kor a Házon Kívül műsorában láthatjátok az anyagot) 
 
Hatalmas "energiabomba" volt a nap. Én rohantam a stábbal, Mariettát pedig csapatostul kísérték az autójához, segítettek Neki bepakolni, ahol megragadva az alkalmat érdeklődtek tovább. A hatalmas mosoly "halom" amivel elköszöntek, még inkább bebizonyította számunkra azt, hogy igen is van helye ma Magyarországon a "Begurulunk az iskolába" kezdeményezésnek. 
 
Kedves 10. A köszönjük a fogadtatást! Élmény volt Veletek! Hamarosan érkezünk a kosárral és a beígért szalagavatós táncom felvételével! :) 

 

Barbusnak köszönjük a képeket! :)  

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mosolyka.blog.hu/api/trackback/id/tr762786450

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hogyan legyünk boldogok? 2011.03.31. 15:16:45

Gondoltam, ezzel az apró témával indítom blogomat... Na jó, bevallom már most, hogy nem tudom a választ. Pedig ez az a kérdés, ami titkon mindannyiunkat a legjobban érdekel. Úgy tapasztaltam, aki másvalamit jelöl meg életcélként, a "célt" kic...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.