„Szárnyal a kedv, mint a kacsamadár…”

2011. december 02. 18:15 - Mosolyka

Most szárnyalok négy keréken, de nem is olyan rég volt ez teljesen másképp is. Néhány percre, órára, azt éreztem tegnap, hogy nem bírom tovább, elfáradtam, sok ez nekem. Nem az élet, nem a betegség, nem a munka, nem a küzdés, hanem a felesleges plusz akadályok, amiket könnyedén mellőzhetnénk. Azok a „borzasztó” dolgok, amiket mások nagyítanak fel. Azok, amikkel engedjük, hogy elszívják energiáinkat, mert folyamatosan bombázzák „várunkat”. Mondhatni a kiegészítő, nehezített pályák az életnek nevezett játékomban. Egyre jobban fogytak az egységeim, sokasodtak a „sebeim” és váratlan szörnyecskék támadtak utamon a cél felé.  

Ritka, hogy igazán azt érzem, feladom. Valójában sosem gondolom komolyan, mert imádom az életemet így, ahogy van, de egy röpke pillanatra átérzem azok érzéseit ilyenkor, akik a könnyebb utat választják és pontot tesznek a végére. Nem tudnám megtenni, már azok miatt sem, akik mellettem vannak, körbe vesznek. Ha feladnám, kútba dobnám mind azt, amiért évek óta keményen együtt dolgozunk. Könnyedén írnám alá, - ami ellen folyton tiltakozom - ,hogy az élet nehéz, és élvezhetetlen. Ezzel sosem fogok egyetérteni. Játszok, mert játszani akarok és folyamatosan bónusz élet „aranyakért” fogok ugrálni, ahogy azt Mario is teszi évek óta.

Tegnap két hét után újra kitettem a lábaim helyett a kerekeimet az ajtón és begurultam a munkahelyemre. Szabadságomat végül betegséggel töltöttem, de a lényeg, hogy egy alapos végzetes tüdőgyulladást még időben megfékeztem. Így nem veszett kárba a pihenés. Már nagyon hiányoztak a kollégák és a pörgés. Ugyan csak hétfőtől állok újra rendesen munkába, jól esett pár órára bemenni és ott lenni velük. Majd hazaérkezésem után kezdődött a fekete leves, amiről már fent említést tettem. Nem részletezném. Nem azért, mert titok, vagy tabu. Egyszerűen örülök, hogy túl vagyok rajta, és inkább vígan mosolygok, mint, hogy felelevenítsem.

Délután hivatalos voltam az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar – Nyitott Ajtók Ünnepségére. Nagy izgalom volt bennem. Fogyatékkal élő emberek világnapja alkalmából idén a téma a fogyatékos emberek szabadideje, párválasztása volt. Nem készültem igazán, hisz fejemben élénken élnek életem apró cseprő történetei, így úgy döntöttem, mesélek majd, amit a helyzet kihoz belőlem. Úgy, ahogy eddig tabuk nélkül, könnyedén. A fekete leves okozta kibőgött szemekre és gyengeségre csodás hatással bír egy kis smink és a Barátaim szavai, ezért összekaparva magam a padlóról, egyre több energiával útnak indultam az Ecseri út felé. A kocsiban már félig volt a szintem, majd mikor megérkeztem és megláttam Zsó barátnőmet az egekben szárnyaltam. Várt már rám a drágaság. Pasi kereső radarját kérésre beindítottam, hogy legyen segítség, aki kiemeli a nem éppen könnyű elektromos szekeremet az autóból. Majd engem is belevarázsoltak. Már hűlt helye volt a rossz kedvemnek, és boldogan, kíváncsian vártam a beszélgetést. Andi a szervező felkísért a teremhez, majd megismerkedtünk a többi részvevővel is.

Végre hosszú idő után személyesen is találkoztam Weisz Fannival, akivel már levélváltásban többet is beszélgettünk. Fanni egy kis gyönyörűség, aki nem hiába szépségkirálynő és modell is. Ő siket, de ő is kihozza magából a maximumot és esélyegyenlőségi aktivistaként is rengeteget tesz az elfogadásért. Egyből megismertük egymást és nagyon örültük. Édesanyja is ott volt, aki segített a jelnyelv megértésében. Fanni szájról is nagyon jól megérti, amit mondanak neki, így nekünk is sikerült egymással beszélgetni. Fáradt volt szegénykém, de lelkes és tündéri. Veres Robi azaz Mc Dc a Csillag születik felfedezettje is színesítette a palettát, akinek a humora utánozhatatlan. Valamint Tünde és Balázs, akik egy édes párt alkotnak. Ők szellemi fogyatékosok, de nagyon boldogok. Így állt össze a csapat jó hangulatban. Nagyon élveztem és sok ilyet szeretnék még, mert úgy gondolom, hogy ezzel úgy tudunk adni másoknak, hogy közben nagyon sokat, talán többet is kapunk vissza.

Még mindig fülig ér a szám és boldoggá tesz, hogy részvettem meghívottként a rendezvényen. Köszönöm!

 

 

 Ha tetszett, amit olvastál lájkolj…

Látogass vissza gyakran...

Csatlakozz Mosolyka – Kerekesszékkel a világ Facebook oldalához…

Osztd meg ismerőseiddel a bejegyzést vagy a www.mosolyka.blog.hu -t 

Küldd át a kollégáknak…

Mesélj róla a buszon…

Kommenetelj…

Vagy csak mosolyogj egyet, és legyen szép napot! :)

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mosolyka.blog.hu/api/trackback/id/tr683432234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.