Ma már tudom a választ, de jó néhány évvel ezelőtt számtalanszor feltettem magamnak ezt a kérdést hiába. Miért születtem izomsorvadással? Miért pont én nem tudok járni? Miért?! Miért?! Néha ordítani tudtam volna teljes tüdőből, aztán zokogva négykézláb a földet verni. Látszólag kis dolgoknál borult ki a bili. Mikor többszöri próbálkozásnál sem tudtam például levenni magamról egy szűkebb ruhát, vagy mikor, viszketett a talpam, és nem voltam képes megvakarni, hisz mozdulni sem bírtam. Nagyon akartam valamit, de nem ment. Aztán rájöttem a hibáimra. Ugyan azzal a módszerrel próbálkoztam újra és újra, de be kellett látnom, hogy ha az ajtón nem tudok bemenni, akkor az ablaknál kell próbálkoznom, ha pedig ott sem megy, megyek körbe.

Aztán jöttek a sikerélmények, a pozitív visszajelzések, és a mérhetetlen nagy szeretet, és önzetlen segítség, amit kaptam a környezetemtől. Tulajdonképp rávilágított arra, hogy az izomsorvadással egy ajándék csomagot nyomtak a kezembe. Amiben meg kellett látnom a lehetőséget, azt, amit valójában rejt magában. Belépőket bizonyos helyekre, adott élethelyzetekbe, és számtalan más szituációkba, amit élmény felderíteni.

Bár masnit nem kötöttem rá, de fogadjátok tőlem ezt a pici „csomagot” útravalónak a hétköznapokba.

“A fájdalom elkerülhetetlen. A szenvedés választás dolga.” (Buddhista közmondás)

Ha tetszett, amit olvastál lájkolj…

Látogass vissza gyakran…

Csatlakozz Mosolyka – Kerekesszékkel a világ Facebook oldalához…

Osztd meg ismerőseiddel…

Küldd át a kollégáknak…

Mesélj róla a buszon…

Kommenetelj…

Vagy csak mosolyogj egyet, és legyen szép napot! :)