Már többen megemlítették, hogy a blogban nem nagyon említem a nehéz időszakokat.  Átsiklok rajtuk és nem írom le, pedig lehet ezzel is erőt tudnék adni sokaknak. Hisz mélypontok sajnos mindenhol vannak. Sokszor elgondolkoztam azon, mi lenne, ha csak is kizárólag jó dolgok történnének velünk. Aztán tovább pörgetem a buksim és rájövök, hogy akkor nem lenne viszonyítás alapunk és egy semlegesnek mondott világban élnénk. Jó lenne az? Határozottan mondom szerintem nem. :)

     Igen tény, hogy akkor mikor én vagyok mélyponton nem osztom meg Veletek és nem azért mert, titkolni szeretném. Ilyenkor  magamba kell  rendbe raknom a dolgokat, mivel ha belül harmónia van és nyugalom, akkor már minden sokkal könnyebb és derűlátóbb az ember. Általában már mikor blogolásra kerül a sor, már rendbe raktam magam.:D

          Azért most igyekszem megosztani Veletek az elmúlt napokat, amik sajnos nem éppen voltak a legvidámabbak.  Két héttel ezelőtt egyre jobban éreztem, hogy gyenge vagyok, nem mennek azok a mozgások olyan könnyen, mint eddig. Ez nagyon elkeserített, hisz amiért küzdök nap, mint nap „hip-hop” elveszik az ijesztő.  A torna is jóval nehezebben ment, ezáltal a kedvem sem volt a legjobb. Néhány nappal később rosszabbodott a helyzet, majd egy betegségbe ment át. Noh itt ha lehet ilyet mondani megnyugodtam, hogy a betegség lappangott bennem és ezért voltam nagyon gyenge. Szerencsére korán kezelni kezdtünk a betegséget, így csak 3 napig kellet az ágyban lennem. :D Ez nálam nagy dolog, hisz régebben két hétnél kevesebb idő alatt nem jöttem ki egy ilyen betegségből. Mindig ráment a tüdőmre, majd nem kaptam rendesen levegőt, nem tudtam enni egy hétig és rettentően lefogytam, legyengültem, de mint mondom ez a most nem így volt. :D A tüdőkapacitásom nőt és folyamatosan nő is. :D:D:D:D:D Betegség gyorsan letudva. :D  Erő visszatért. Bár, hogy ne legyen minden olyan egyszerű valahogy minden összecsapott a fejem fölött. Minden összejött, aminek nem kellett volna. Az izmaim növekedésével egyenes arányosan csökken a pénztárcám tartalma. Munkát találni egy egészséges embernek sem könnyű, noh de nekem kerekes székkel… uhh… Nehéz, hogy minden passzoljon. Utazás, legyen lift, el tudjam végezni a munkát és még sorolhatnám…  Két napon keresztül csak álláskereséssel foglalkoztam. Mellékesen, hogy még rosszabbul érezzem magam:P az önkormányzatnál a segély osztályon kötöttem ki, ahol nem mondom, hogy kellemes a légkör. Nyomasztó volt meg kell hagyni. Noh és az „eredmény” sem volt túl bíztató. Édesapám nem mehet el dolgozni , mert akkor megvonják, Tőle az ápolási díjat én nem mehetek munkanélkülire, mert kapok rokkantsági támogatást.  4 órában elmehetek dolgozni, ha találok munkát, de többre nem, mert meg vonják.  Ekkor mondják, hogy szerencsétlen még az ág is húzza… (Őszintén nagyon nem voltam toppon és ez csak ilyenkor ront a helyzeten…:P) Másnapra kikapcsolták a netem. Nah itt már a síró görcs határán voltam. Hónap vége van, éppen, hogy van mit a pocakba tenni és még itt nincs vége a „rossz” sorozatnak. :P Telefonáltak, hogy két napon belül, ha nem tudom befizetni az elmaradt számlát, még a telefonomtól is elbúcsúzhatok, mert korlátozzák a kimenő hívásokat. Nos, itt csak a probléma az, hogy ha bármi felmerül, amiért segítséget kell kérnem, nem tudok senkit felhívni. Gyors megoldás kell. :) Az agyam csak kattogott. Se munka, se net, se telefon… :( Nem aludtam túl jól hisz nyugtalan voltam.  Zavartak a be nem fizetett dolgok és ide még tudnék példákat sorolni, de úgy gondolom a panaszkodásból elég. Fura  talán ilyenkor érzem magam még rosszabbul, mikor csak mondom, csak mondom a rosszat. Ezzel „életre keltem” a bajt.:P Egyszer kétszer el lehet (sőt kell) mondani a hozzánk közel álló barátoknak, de lovagolni a problémákon nem jó. Inkább a megoldásokon gondolkodom. :)  Ekkor érkezett egy váratlan telefon, majd az egyik ismerősöm munkát ajánlott.:) Majd Édesapám és Kittus segített egyenlíteni a net és a telefon számlát, így újra gondtalanul tudom használni. Kezdtem megnyugodni és az egyéb apróságok is rendeződni látszódtak. :D Ahogy újra pozitívan láttam a dolgokat, szembejöttek a lehetőségek.:D Újra visszatért az erőm is. :D Még ugyan éreztem, hogy szükségem van egy alapos „ akkumulátor  feltöltésre”, ennek tudatában hívtam Barbusomat, hogy talizzunk. :D Beültünk a szimpla kertben, ami egy fantasztikus hely fantasztikus emberekkel majd egy jó nagy beszélgetés után visszatértem. :D