12 óra 14 perc, jó reggelt! Az év első napján ilyenkor ébredni rendben van. Bár buli az nem volt az éjszaka - a nagy partyarc énem már kiélvezte a javából ezt is korábban - most inkább a pár napja rákattant sorozattal suhantunk át az új évbe. Nyugisan, csendben. A lakásban giga kuplerájjal. Ami engem nem zavar, de Sankót igen. Imádom a rendet és tisztaságot és többségében az is vesz minket körbe, de ha választani kell a feszült, kedvtelen rendrakás és a mosatlan, száraz ruhák halmában levő jókedv között ezerszer is az utóbbit választom. Sankó még nem ennyire határozott ebben a kérdésben és inkább takarít olykor… Vagy dühöng, hogy micsoda kosz van itthon, de semmi kedve megcsinálni. Aztán megcsinálja. Aztán a kipuffogás és a feszkó után persze nagyon hálás vagyok, hogy ilyen szuper pasi, hogy még erre is figyel.
Még nem tudok elpakolni egyedül, de ha tehetném ilyenkor (is) tenném. Alig várom, hogy az új lakásba költözésnél már elérjem a mosogatót és könnyedén alá tudjak gurulni a kerekesszékkel és el tudjak mosogatni. Biztos, vagytok akik azt mondjátok, hogy “jaj de bolond vagyok, hogy pont a mosogatásra vágyom, de hisz annyira szörnyű az”! Lehet, de számomra az önálósághoz hozzátartozik, hogy olyan jó lenne már végre ezt is meg tudni csinálni. Persze a legjobb az lenne, ha már csak könnyedén felállok a kanapéról, odasétálok és a két kis formás lábaimmal a mosogató előtt tisztára suvickolnám a tányérokat és poharakat, aztán egy finom vacsit rittyentenék a társamnak és könnyedén lezuhanyoznék egyedül lefekvés előtt.
Azt hiszem tagadhatatlan, hogy az éve eleje egy új szakaszt jelent sokaknak. Fogadalmakat, elhatározásokat, lelkesedést. Tele a konditerem és indulnak a fogyókúrák. Aztán napról napra csökken a tömeg és mégis csak nő az az ételmennyiség és mínőség, ami bekerül a szervezetbe. Én is ilyen voltam és vagyok is. Vagyis olyan, aki ilyenkor még az átlagnál is nagyobb lelkesedéssel vág neki a dolgoknak. Aztán például a tavalyi év fogadalma, hogy nem telik el úgy nap, hogy ne edzenék olyan “szépen” dölt meg az első két hét útán, hogy azóta is fogom a fejem… Nem vagyok rá büszke, de a 2018-at nem a kellő mozgás jellemezte, de közben mégis jöttek az eredmények hétről hétre. Két hónap alatt a 7 másodperces állásomból 26 perc 10 másodperc lett járógéppel és egy botra támaszkodva. Olykor kapaszkodva, máskor nem. A múlt évet a Majd helyett MOST film forgatásai, megvalósítására való törekvések tették ki főként. Hihetetlenen, hogy mennyi energiát szippantott be tőlem és a csapattól. Nem bánom és nem is szidom magam, hisz ami készülőben van, azt már látom, hogy egy újabb hatalmas pozitív mérföldkő lesz az életemben, csakúgy, mint öt éve a Te döntesz könyv kiadása. Még van vele munka, hogy azt mondhassuk kész, de most vágyom arra is, hogy sokkal több mozgásra maradjon erőm. Ez csak az én döntésem, ha akarom van rá időm.
Hisz ha csak belegondolok mennyivel nagyobb eredmények is lehetnek, ha többet teszek bele, máris érzem magamban az erőt, hogy lehajtsam a laptopom és a bordásfalhoz menjek.
Karácsonyra választottam magamnak egy könyvet ajándékba: Vágy térképe. Ami adott számomra egy merőben más célkitűzési módszert. Annyira apróság, de mégis mekkora dolog…
Ahelyett, hogy azt írom a 2019-es megvalósító listámra, hogy: Mindennap tornázok
Más listám lesz. Méghozzá vágylistám. Arra vágyok, hogy: Valóban kihozzam magamból, amit fizikálisan lehet és sokkal több dolgot tudjak egyedül megcsinálni. Megforduljak egyedül éjszaka az ágyban, vagy felöltözzek segítség nélkül, egyre kevesebbszer érezzem a kiszolgáltatottságot.
Bár tudom, hogy a mozgás - ahogy mindenki másnak is - a legfőbb fontossági pont lenne az egészség listán, de ettől függetlenül hazudnék, ha azt mondom, hogy annyira nagy kedvem van hozzá mindig. Arra viszont mindig vágyok, hogy kevesebb segítséget kelljen kérnem és egyre önállóbb, erősebb legyek. Ehhez a vágyhoz az út a mozgás, de ma a 2019- es vágylistámra többek között nem az kerül, hogy napi torna, hanem az, hogy EGYRE KEVESEBB SEGÍTSÉGKÉRÉS A MINDENNAPI TEENDŐKHÖZ ÉS NAGYOBB ÖNÁLLÓSÁG. Ehhez viszont tudom mi szükséges… Így eldönthetem, hogy teszek-e érte.
Most mindent átfordítok vágykérdésbe és idén ezzel az úttal igyekszem még közelebb kerülni vágyaimhoz.
Pont olyan évet kívánok Neked is, mint magamnak. Olyat, amiben hemzsegnek az örömteli dolgok, egészség van és az az érzés, hogy éldegélés helyett igazán élsz. Nagyon is jól! Úgy, hogy majd helyett MOST teszünk magunkért és másokért is! :)
"Szolgálati közlemény": Évek óta kérdezitek, hogy az adó 1%-ot fel tudjátok-e ajánlani a Mosolyka Most Alapítványnak magánszemélyként vagy cégként. Eljött a csodás pillanat, hogy büszkén mondhatom igen mindkettő módon és nagyon meg is köszönjük, mert 2019-re is van megvalósításra váró vágyaink, amivel sokaknak tudnák mosolyt varázsolni a hétköznapokba! Köszönjük, ha ennek felajánlásoddal Te is részese leszel.
Mosolyka MOST Alapítvány
Adószáma: 18789218-1-14
K&H Bank Zrt. bankszámlaszám: 10403923-50526751-52511005
mosolyka@mosolyka.com
