„Ha padlón vagy, szedj fel onnan valamit!” (Sophie Magory)

2011. október 20. 20:19 - Mosolyka

 

Jelentem ott voltam, de már elkezdtem visszamászni a kerekesszékbe, a padlóról. Közben pedig felszedni onnan jó pár dolgot. Tegnap úgy éreztem betelt a pohár. Feszített ott belül, ami ki akart törni. Hirtelen minden a fejemre nőt, kevésnek éreztem magam. Nem találtam a megoldást. Aztán mikor a könnyeimen keresztül, homályosán láttam, bedühödtem magamra. Jól esett, hogy kiadtam magamból, de most már elég, kiabált velem egy kis hang.

„Szedd már össze magad!”

Félretoltam a halom csekket, a kitöltésre váró kérvényeket, és befaltam egy tábla csokit. Az utolsó falatnál, már azon nevettem, hogy lőttek a fogyókúrának rendesen, lassan igényelhetek egy teherautót, amivel furikázom a kerekesszék helyett. De jól esett, így nem volt kár érte. Az éjszaka még nyűgös voltam, ami reggelre szintén megmaradt. Aztán kezdtétek kiszínezni helyettem a napomat. Meglepetés SMS, hívást, e-mail, komment. Így aztán végképp nem bírtam tovább, és elzavartam messzire a gond halmazt. Jó, hogy vagytok a "nyominak", köszönöm! Aztán hirtelen Brigus is betoppant, akivel egy igazi csajos beszélgetés után, mostanra újra könnyű minden. Annyit nevettem vele, hogy ez hatalmas gyógyír volt. Nosztalgiáztunk, tervezgettünk.

Vágyom valami igazán nagy őrültségre, amit eddig még nem csináltam. Kevesebb, mint egy hónap, és itt a 23. születésnapom. Emlékezetessé kell, hogy tegyem. Ezzel már öt évvel túléltem a jóslatokat. Számtalan lehetőség kering a fejemben. Esetleg egy ejtőernyős ugrás, fejes a tengerbe, pici tetoválás, egy utazás, és még sorolhatnám. Vagy esetleg még valami ötlet?

Mára megint van egy kis „csomagom” Nektek… fogadjátok szeretettel. :)

"Ha valaki egynapos túrára indul, akkor bolod lenne magával vinni egy egész életre való útravalót. Akkor hát nem furcsa, hogy vannak, akik az elkövetkezendő huszonöt év összes aggodalmát magukkal hordják, és csodálkoznak, hogy az élet miért olyan nehéz? Arra vagyunk teremtve, hogy egy nap 24 órát éljünk. Nem többet. Nincs értelme ma a holnap problémáin rágódni.

Ha legközelebb azon kapod magad, hogy kezdesz kétségbe esni, tedd fel magadnak a következő kérdéseket:
“Elég levegőm van, hogy lélegezzek? Mára elég ételem van?” (Ha a válasz “igen”, akkor jó irányba haladnak a dolgok!)
Gyakran figyelmen kívül hagyjuk a tényt, hogy a legfontosabb szükségleteink ki vannak elégítve."

(Andrew Matthews – Élj vidáman!)

Fotó: Bolla Eszter

 

Ha tetszett, amit olvastál lájkolj…

Látogass vissza gyakran...

Csatlakozz Mosolyka – Kerekesszékkel a világ Facebook oldalához…

Osztd meg ismerőseiddel a bejegyzést vagy awww.mosolyka.blog.hu -t 

Küldd át a kollégáknak…

Mesélj róla a buszon…

Kommenetelj…

Vagy csak mosolyogj egyet, és legyen szép napot! :)

 

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://mosolyka.blog.hu/api/trackback/id/tr553318436

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása