A napokban egy őszinte poszt jött velem szembe egy anyukától. Arról írt, hogy két éve mennyire megváltozott az élete. Hogy mindig van kiért aggódni, hogy a barátai fele már nem a barátja, hogy sokszor magányos. Olykor sír a kádban, mikor egyedül van. Mennyi nehézséget rejtett az anyaság, de Lilien mosolya mindent megér. Sokan csak Barbiként ismeritek őt az RTL Klub Éjjel-Nappal Budapestből, de azt hiszem sok mindent nem is hinnétek róla. Csákány Mónika (31) több dolgot elsőként osztott meg velem.
A posztja után írtam, hogy szeretném, ha ő lenne az egyike annak a 12 nőnek, akivel az anyaságról beszélgetünk. Másnap igent mondott és felajánlotta, hogy ha nekem könnyebb eljön Siófokra. Fél órával korábban érkeztek a Mala Garden étteremhez egy édesen totyogó kislánnyal az anyukája és apukája. Lilkó vörös kis copfos haját hagymácskának hívja Mónika, engem pedig meglepett egy fülbevalóval, amiket imádok. A kis csöppség olyan édesen és finoman simogatta a karom a beszélgetés közben, hogy a szüleivel való találkozás mellett, az ő “kis” szeretete és elfogadása örökre meghatározó élmény marad számomra.
Hogy tudtad meg, hogy anyuka leszel?
Szerettünk volna babát és hamar várandós is lettem, amiért hálásak vagyunk. Mikor megtudtam pont pár napra pihenni mentünk a párommal csak kettesben vidékre. Már éreztem valamit a lelkemben, de aznap egy tesztet is csináltam. Egy kicsit féltem, nem mertem megcsinálni. Halogattam. Már előtte kétszer nem volt ott a két csík, ami akkor picit csalódást okozott. Aztán elképzeltem, hogy tényleg babát várok és filmbe illően mondom meg a páromnak. Míg ő edzeni volt megcsináltam a tesztet, majd félre tettem. Kicsit el is feledkeztem róla, de aztán rápillantottam és fülig ért a szám. Két csík! Anyuka leszek! Gyorsan lefotóztam a tesztet, majd eldugtam. Eger felé autópályán vezettem, közben a párom elkezdte visszapörgetni a fotókat, amit útközben készített és megtalálta a reggeli fotót. Egyből észrevette, hogy a körmöm pont olyan, mint a képen. Először úgy sajnáltam, hogy így tudta meg. Nem így terveztem. Aztán kilométereken keresztül egyetlen egy leállósáv, vagy benzinkút nem volt, hogy félreálljak és megöleljük egymást. Aztán csak sírtunk örömünkben. Végül így lett tökéletes. Sosem felejtük el. Akárhányszor arra járunk, mindig emlegetjük, hogy valahol itt tudta meg, hogy kisbabánk lesz.
Mi a legjobb és a legnehezebb az anyaságodban?
A legjobb, mikor rám mosolyog. A pillanat, amikor elindult. Ez még nagyon új, pár hete sétálgat.
Nehéz, hogy minden megváltozott. Az addigi életemnek vége. A felhőtlen gondtalanság, amikor csak magamra kell figyelnem. Amikor senkiért nem kell aggódni. Most is megfordult a fejemben, hogy tegyük át máskorra az interjút, mert szakad a hó. Mindig aggódok valamin. Nagyon rá tudok parázni dolgokra. Miért nem eszik? Most szipog, jaj! Hogy tartja a fejét. Úr Isten folyik az orra. Vigyem orvoshoz? Jaj, elesett. Az átlagnál jobban aggódós anyuka vagyok. Ami tudom, hogy nem jó. Már dolgozom rajta, hogy elengedjek dolgokat. Próbálok példát venni Lilkó apukájáról, mert ő nem parázza túl a dolgokat. Nagyon higgadt és intelligens. Jól haladok, de még van hova fejlődni. Anyukámat mindennel fel tudom hívni. Volt hogy már ő is azt mondta, hogy nyugodjak meg, nem fog belehalni a gyerek egy kis köhögésbe. Most már ennyire nem viszem túlzásba. De eleinte, nem tudtam, hogy mit hogyan kell csinálni. Nem segített a tucat könyv és cikkek az interneten, ezt meg kellett tapasztalnom a gyakorlatban. Kellett a rutin.
Írtad a posztban, hogy kevesebb barátod van, vagy mindig közbe jön valami. Nekik, vagy neked?
Nekem. Mindig akkor lesz beteg, vagy történik valami, amiatt nem tudok elmenni. Ők jönnek hozzám, ez már egy szokássá vált. Mostanában gondolkoztam el rajta, hogy vajon ez nekik jó? Ők még nem szülők. Sok barátom ezért is épült le, mert nekik még nincs gyermekük, ők még nem tudják ez mivel jár. Én is azt gondoltam, hogy majd milyen jó lesz, szépen beosztom az időmet. De, hát nem! Van egy kisfőnök, aki beosztja helyettem. Ma már tudom, hogy ilyenkor semmi sem úgy alakúl, ahogy tervezem, most már ő irányít.
Van olyan, amivel minden nap meg kell küzdened?
Volt igen. Az egyedüllét. A párom hajnaltól dolgozik és van, hogy csak éjjel ér haza. Sokszor voltam egyedül. Nincsenek anyukás barátnőim. Anyukám a közelben lakik, de őt sem hívhatom minden órában, vagy mehetek át hozzá. Egyedül is meg kell tudnom oldani dolgokat.
Ha egy teljes napon át tudnád, hogy Lilkó jó helyen van, mivel töltenéd a napot?
Ezen sokat szoktam gondolkodni. Valószínűleg annyi mindent, hogy egy napba bele sem férne. Találkozni a legjobb barátnőmmel és vele tölteni egy egész napot. Elmennénk wellnessezni és csak pihenni. Vele lehet csak csendben is lenni és a pillanatból töltődni.
Párod már vásárolt neked meglepetésből ruhát?
Igen és általában el is találta, hogy mi tetszene. Volt, hogy megmondtam, hogy menjünk vissza és cseréljük ki kérlek és egyáltalán nem sértődött meg rajta.
Ki kel fel este Lilkóhoz?
Felváltva. Ez annyira jó, hogy ezt is megosztjuk egymást között. Nem lett előre megbeszélve, így alakult. Számára ez is természetes, hogy nem csak az én feladatom. Ha hazaérkezik éjjel 2-kor, de Lilkó felsír egy óra múlva, akkor is felkel hozzá.
Lilkó születéséről mesélni egy kicsit?
Túlhordtam öt nappal, ami brutál kemény volt. Egész nyáron pocakos voltam, az első 3 hónapot leszámítva, - ahol végig hánytam és szédültem - , nagyon jól bírtam. Semmi vizesedés és összesen 10 plusz kiló jött rám. A szülést már nagyon vártam. Az utolsó napokban már megnehezítette az alvást és mindent. Hisz vékony vagyok és egy nagy “dinnyével” mászkálni nem mondhatni könnyűnek. Épp megnéztem az X-faktort, hazaérkezett a párom és le is feküdt aludni. Nekem nem ment, csak forgolódtam jobbra-balra. Aztán valami olyat éreztem, amit még azelőtt nem. Jöttek a fájások, de akkor még ezt nem tudtam biztosra, talán nem is hittem még el, hogy itt az idő. Négy óra számolgatás után, felkeltettem páromat a magzatvíz nem folyt el, de végül bementünk a kórháza. Apa végig ott volt mellettem, hisz ez is egy közös “munka”. Egyedül nem ment volna. Szétharapdáltam a kezét, meg martam, de észre sem vettem.
Tudtad, hogy mire számíthatsz nagyjából? Riogattak szülés előtt?
Azt tudtam, hogy nagyon fog fájni. Nem olvasgattam előre erről. Megnéztem pár videót, azt lehet nem kellett volna. Nyugodt voltam. Tudtam, hogy a számomra legjobb doktornőnél vagyok, aki a természetes szülés híve. Semmilyen fájdalomcsillapítót nem kaptam. (Itt hozzá kellett tennem, hogy egy hős!) Nagyon kemény volt, de semmit nem csinálnék másképp. Szerettem volna megóvni a gyermeket, hogy mielőtt még megszületik már teletömjem vegyi anyagokkal, csak hogy nekem könnyebb legyen. Azt gondolom, hogy minél természetesebb a szülés, neki annál jobb lesz később. Igyekeztem tudatosnak lenni és nem hagytam, hogy a fájdalom irányítsa a testem.
Sosem volt ilyen, de akkor ott a világ legerősebb emberének éreztem magam, de ehhez kemény agymunka kellett. A burokrepesztés felért egy szüléssel, annyira fájt. Ott volt egy pont, amikor azt éreztem, nem bírom, de végül a doktornő műszerek nélkül másodpercekkel később ezt is megoldotta. A másik mélypont Lilkó születése előtti pár percben volt. Úgy éreztem nincs több erőm, aztán megérkezett a kislányunk. Szeptember 10-én, 16:45-kor vasárnap. Nagyon fontosnak tartom a bőrön keresztüli kapcsolatot, így szülés után csak meztelenül feküdt rajtam Lilkó. Ezt hívják aranyórának, amit hárman éltünk át a párommal. Készült is róla kép. Ami azóta is a nappalinkban van keretben kitéve. Lilkó üvölt, teljesen piros a kis feje, mi meg puszit adunk egymásnak az apukájával.
Terveztek testvért Lilkónak?
Nem. Biztos hogy nem. Van egy csodálatos kislányunk, így kerek hármasban az életünk.
Ti nem vagytok házasok még ugye?
Nem is leszünk. A sorozatban háromszor voltam menyasszony, szép ruhákkal. Igazából kiéltem magam ezen a téren. Mindketten úgy gondoljuk, hogy ahhoz nem szükséges papír, hogy boldogok legyünk.
Kutya, macska?
A macskákra allergiás vagyok. Kutya, Lilkó mellett esetleg majd, ami nem szobakutya és nagytestű.
Mi az ami siker számodra anyaként?
A visszajelzések Lilkóval kapcsolatban. A “jaj de cuki” mögötti tartalmakra. 13 hós kora óta bölcsis a lányunk, hogy tudjunk dolgozni mind a ketten, persze én jóval kevesebbet, mint korábban. Mivel a gyerek egy tükör, ezért mindenkinek érdeke, hogy anya jól legyen. Én pedig vágytam a munkára is. Nagyon jó visszajelzés volt, hogy a bölcsiben már a harmadik napon ott tudtam hagyni könnyedén pár órára. A beszoktatás utáni napokban ezt mondták: Nem tudom anyuka, hogy csinálod, de ez a gyerek olyan kiegyensúlyozott és boldog, hogy ilyet még nem láttam. Nem tudom mi a recept, de szeretném elkérni.
Ott majdnem sírva fakadtam. Nagyon sokat foglalkozom otthon Lilkóval. Hihetetlen, de elég egyszer elmondani vagy megmutatni neki valamit és onnantól kezdve tudja. Nemrég megtaláltam a gyermekkori furulyámat és Lilkó is próbálta megszólaltatni, ezért megmutattam neki hogyan kell. Másnap fogta és simán megfújta úgy és még nem volt egy éves. Fantasztikus gyermek. Két hónapos kora óta átalussza az éjszakákat. Az apukájával mi minden éjszaka alszunk rendesen.
Azt gondolom, hogy Lilkó kiegyensúlyozottsága annak is köszönhető, hogy a szülést te teljesen természetes úton csináltad végig.
De jó, hogy ezt te mondtad ki. Hiszem, hogy a fogantatás pillanatától kezdve nagyon fontos a lelkiállapot. A várandóság kilenc hónapja, a szülés mikéntje. Én ez idő alatt annyira boldog voltam, hogy elmondani nem tudom. Hiszem, hogy mindent érez a baba és minden átmegy, ami akkor bennem és a környezetben van.
Szoptattad Lilkót?
Igen, de nehéz volt nekem. Ugyan beindult rendesen a tejem és sok is volt, de a kezdeti túlaggódás miatt csak három hónapig tudtam szoptatni. Azt nagyon rosszúl éltem meg. Az járt a fejemben, hogy milyen rossz anya vagyok, nem tudom táplálni a gyermekemet. Aztán elmúlt ez az érzés. Utólag már nem bánom, hogy így történt. Ennek így kellett lennie.
Szerinted lesz olyan fotó látható, ahol a párod is ott van?
Ezt már annyiszor megkérdeztem magamtól. Nem tudom. Tudatosan marad ő a háttérben inkább. Így beszéltük meg. Nagyon sokan kíváncsiak rá. Kérdezik, hogy hol van Lilkó apukája? Miért nem mutatod meg? Egyszer írtam erről egy posztot, hogy szeretném, ha tiszteletben tartanák a döntésünket.
A szülés után hogyan jöttél ki a testeddel?
“Szerencsés” alkat vagyok. Lilkóval érkező plusz kilók jól elfértek rajtam. Sokáig rajtam is maradt a szülés után négy kiló, aminek örültem. Végül most kettő plusz maradt, de az simán elfér. Az azért látszik a testemen, hogy szültem. Már sosem lesz olyan mint előtte. De nem bánom!
Mesét néz Lilkó?
Semmit. Nem tévézhet egyelőre. Sem táblagép, sem telefon nem játékszer számára. Azt gondoljuk, hogy elvonja a valóságról a figyelmét. Meg aztán egy idő után nem kötné le a játék, minden más a háttérbe szorulna.
Hogy kötöd le otthon, ha mondjuk mosdóba mennél? Vagy viszed magaddal?
Nem, akkor a kezébe nyomok egy fogkrémes dobozt és játszik vele 10-15 percre most már magában is. Korábban mindig jött utánam mindenhova, de ma már leköti magát, de nem a játékokkal. A szivaccsal a pelenkáival, vagy ami csörög, zörög azt szereti.
Könyv vagy film?
Film, imádom a thrillereket. És bevallom, sorozatfüggő vagyok.
A 10 évvel fiatalabb énednek mit üzennél most?
Minden pillanatot élj meg igazán! Tanulj meg elengedni és ne ragaszkodj dolgokhoz…
Mi az, amit Lilkónak köszönhetsz?
Azt a leírhatatlan örömet, amit előtte sosem éreztem. Mikor mosolyog, mikor megtanul valamit és tudom, hogy én tanítottam meg.
A képek forrása Csákány Mónika hivatalos Instagram oldala. Az interjú tartalma megosztható változtatás nélkül és forrás megjelöléssel, mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles!